Még egy két szót a Freewrite eszközről
Elképesztően tartós aksija van, aktív használat mellett három hónapig is csak 50%-ra ment le. Aztán feltöltöttem, és most megint használom, tehát a jó hordozhatósága mellett nagyon kompakt írógép. Számos fájl elfér rajta, hiszen .txt-be ment, így bár viszonylag kicsi a tárhelye, bőven elfér rajta a futó projektjeim zöme. És mindig el tudom magamnak küldeni e-mailben bármelyik dokumentumot. A billentyűzete kényelmes, nagy gombok, és ugyan nincs numpad meg külön nyilak, kimondottan úgy lett kialakítva, hogy az írás jól essen rajta. 60+ nyelvre lehet beállítani az alapvetően angol billentyűzetet, matricákkal meg lehet oldani, át lehet hidalni a különbségeket. A magyar persze köztük van.
Hogy tudtam eddig meglenni nélküle?
Én amúgy az analóg írásnak híve vagyok, mint a kézírás vagy az írógép. Ezek sajátossága, hogy a javítás nem azonnali, látszik az első gondolat, és vagy megtanulok úgy írni, hogy ne kelljen javítani, vagy újra és újra és újra írhatom át a szövegeket. Szeretek kézzel írni, és újabban legalább én el tudom olvasni a szövegeimet, de ugye akkor meg ott a begépelés problémája…
Viszont a freewrite lehetővé teszi, hogy az analóg módszerrel írjak, de egyből .txt-be, amit aztán Wordbe importálva úgy csinosítgatok, ahogy szeretnék.
Vagy Scrivenerbe, és akkor köteteteket is összeállíthatok.
Atticus
Vagy Atticusba… Az Atticus a másik csodás játszópajtásom. Epub e-book készítésére kivételesen alkalmas. Számos sablon van benne, de egészen személyre szabható, hogy hogyan nézzen ki az e-könyvünk. Ez is egyszer fizetős program, de ha valaki e-könyv készítésben gondolkozik, annak ajánlom.
Lehet ugyan egyből a programba írni, de javaslom, hogy csak importáljuk a szöveget és aztán szabjuk személyre.
Hozzáteszem, a Scrivener is tud e-pubba menteni, de azokat a beállításokat kevésbé ismerem.
Affinity
A tördelésre meg Affinity-t használok, ha nyomtatott könyvben gondolkozom. Az InDesign talán jobb, de az ingyenes programmal szemben súlyos összegbe kerül a használata… Az Affinity-vel meg eddig meg tudtam oldani, amit szerettem volna. Bár ki tudja, a Canva meddig tartja meg ingyenesnek… Én optimista vagyok.
De hogy miért csinálok mindent egyedül?
Fun fact: nem csinálok mindent egyedül. Elvégeztem a Kiadványszerkesztő technikusi sulit, hogy a legtöbb dologra képes legyek, de rajzolni nem tudok (borító), szerkesztésben gyenge vagyok (bétaolvasó / szerkesztő / korrektor), ezeket viszont ki lehet pótolni a megfelelő szakemberekkel.
Free writing, avagy az írás szabadsága
Hagyom, hogy szabadon csak jöjjenek a szavak, a történetre fókuszálok. Jó érzés így írni. Aztán Scrivenerben helyre lehet tenni az elütéseket, meg elírásokat. Múltkor például két nevet adtam egy szereplőnek. Könnyű javítani az ilyesmit. Habár a szerkesztést önmagamtól nem szoktam elkezdeni, mindig elolvasom egy idő után, amit írtam. Hangosan felolvasom, hogy kiütközzenek a hibák. A közhiedelemmel ellentétben hibátlan történet, könyv nincs. Akkor se, ha agyon van szerkesztve, és akkor se, ha alul van szerkesztve. Maga a szerkesztés megér még egy bejegyzést, majd visszatérek rá. Az írás örömét azonban nekem az okozza, ahogy látom a szavaim mögött kibontakozni a karaktereim életét. Ahogyan látnak, éreznek, viselkednek…
És igen, ebben segít az analóg technika.
Ha nem azzal foglalkozol, hogy minden mondatod tökéletes legyen. Mint, ha a számítógépnél írnál. Ott ugye nagy a kísértés a folyamatos javításra, az ömlengésre, ésatöbbi…
Vélemény, hozzászólás?