Írásból nem lehet megélni
Mindenki, akár író és az írásból él, akár nem, ezt a szlogent hangoztatja. Egyetlen csavart érzek a dologban: egyetlen munkából megélni is nehéz manapság. Akkor miért ne ne éljünk meg abból, amit szeretünk csinálni? Mármint sok munkahelyen alig fizetnek rendes pénzt. Ugyanez van az írásban is. De ha választhatok, hogy stabil munkahelyem legyen, amit utálok, vagy rugalmas, esetleg bizonytalan pénzforgalomból éljek, amit viszont szeretek… Hát, senkit nem ítélek el, ha az előbbit választja. A stabilitás, kiszámíthatóság fontos, és írni munka mellett is lehet. Nem tudom, mondjuk, mennyivel lehet többet írni, ha csak írással foglalkozik az ember. Képes lennék napi 5-6 órát a gép előtt ülni? Képes lennék naponta rendszeresíteni egy időszakot az írásra?
Mint Murakami, aki reggel 4-5 óra írással kezd, aztán fut egy nagyot, és így telik minden napja.
De menjünk tovább! Mit jelent írásból megélni?
Komolyan gondolja valaki, hogy a szórakozásáért sokat fognak fizetni? Persze, vannak évtizedenként egy-kétszer, akik meggazdagodnak az első regényükből. Amit nem lehet leutánozni, az vagy megtörténik, vagy nem – bár igaz, ha nem vesszük meg a lottószelvényt, nem is nyerjük meg. De például a Harry Potterben sem hittek sokáig, mire a siker megjött… Mi volt benne, amivel ez a siker megszólította a világot? Nyilván nem utánzás volt. A nagy írók, ha használnak is másoktól ötletet, mondatot, stílust, azt egyedi módon teszik. Új, egyedi dolgot csinálnak, ami ha épít is korábbi művekre, nem utánozza őket.
Erre számítani azonban nem lehet. Ahogy arra sem épít az ember, hogy megnyeri a lottót. A legtöbb írónak írnia kell, mégpedig sokat, mire a kánon elfogadja őt, ha egyáltalán ez megtörténik. Akkor se kap vagyonokat. Kis pénzben kezdi. Ettől üzlet az írás, ettől vállalkozás; ugyanolyan, mint bármelyik másik karrier. Nem a csúcson kezdjük. Megélni pedig egészen kis pénzekből is rákényszerül néha az ember, hogy megéljen; van, aki már nem tud dolgozni és nyolcvanezer forint nyugdíjból tengődik. A megélés minőségéről beszélhetünk, mindenkinek van egy olyan életszínvonala, amit szeretne megtartani-elérni-állandósítani. Ha sokat írunk, sem garantált, hogy hogyan élünk meg az írásból. A kérdés talán tényleg csak annyi, mennyire akarunk írók lenni, vagy inkább más karrierben gondolkoznánk…
Más karrier mellett írni
Nem lehetetlen állandó, stabil munkahely mellett kibontakozni. Csak el kell fogadni, hogy a pénzért rengeteg időt odaadunk. Kevesebb időnk jut az írásra, de mint fentebb írtam, ez akkor számít, ha az író minden nap tud 5-6 órát írni. Ha nem, akkor ez egy megfelelő pályamodell lehet: munka mellett írni. Nincs azzal baj. Amivel baj van, hogy én azt látom, az írók nem írók akarnak lenni, hanem gazdagok. A kettő pedig ritkán jár együtt. Azzal sincs persze baj, ha valaki szereti a pénzt. Csak tudni kell, hova nyúljunk érte…
Sokan persze mindkettőt akarják, a pénzt az írással karöltve, és miért ne érhetnék el? Lehet, hogy egyszerűen csak nem a hagyományos, nem kifizetődő utakban kell gondolkozni.
Ki vagyok én, hogy erről írjak…?
Senki. 😀

Vélemény, hozzászólás?