Elakadás

Persze, mégis előfordul, hogy megakadok az írással. Legtöbbször olyankor, amikor két szöveg között elkezdek előre gondolkozni a következőn, amikor elkezdem ‘kitalálni’, mi lesz, és ahhoz ragaszkodom; vagy amikor sokkal inkább a kész könyv, novella, kiadvány kerül a központba, és félek, hogy nem érek fel ahhoz az elképzeléshez, ami a fejemben él. Az indokolatlan félelem mindig a kritikus énből jön, aminek egyetlen feladata, hogy megakadályozza az írást, nehogy ‘megsérüljünk’. Csakhogy míg minden másban ez óvatosságra késztet, írásban nincs mitől félni. A legrosszabb, ami történhet manapság, hogy nem olvassák a történetünket.

A másik alkalom, amikor sokszor megakadok, ha sokat írok egy-egy nap, és másnap nincs agyam a folytatáshoz. Ez is hasonlóan működik: ugyanannyit akarok írni, és ez a vágy teherként nehezedik rám, mielőtt az íróasztalhoz ülnék. És inkább el se kezdem.

Vagy a halogatás, ami még végzetes… A ‘ráérek’ szindróma.

És van, amikor a megakadással vagy elakadással nem is kell semmit kezdeni. Néha csak ki kell várni, míg elmúlik magától, az írás lehetősége ott lesz velünk. Ez megint csak akkor probléma, ha éppen írni szeretnék, de nem megy valamiért. Ilyenkor ellenőriznem kell, minden rendben-e velem, miért nem tudok írni, és el kell takarítani az útból a felesleges akadályokat, tévhiteket, rossz fókuszú összpontosítást. Mert nem szabad a végeredményre fókuszálni, a termékre, legalábbis addig, amíg írok nem.

Egy néhány trükk

Van egy trükk, amit meg sem fogalmaztam magamban, de már csináltam, amikor először ajánlotta valaki. Ha mondjuk kijelölök fix időt az írásra, és előveszem az írós gépem, és a meghatározott idő alatt semmi mást nem csinálhatok, csak az írást, akkor idővel bele kezdek, folytatom, vagy csak feloldódik az elakadás.

A másik, hogy ha a következő logikus mondatra figyelek, megint idővel elkaphat a ‘flow’. Az áramlat élmény szerintem alapvető az írásban. Mégsem lehet kikényszeríteni, vagy jön, vagy nem. Egyszerűen csak könnyebben jön, ha már eleve írásban vagyunk, mintha csak várnánk a sült galambot a szánkba repülni…

És persze van, hogy szakember segítségét kell kérni – kívülről teljesen másképp látni a problémát, mint amikor benne vagyunk.

31 novella

Hamarosan megjelenik a kihívásomból készült e-könyv! Kapható lesz a nagyobb e-könyv árusító webshopokban! Hozom is majd a további információt róla, mint például a fülszöveget és egy kis magyarázatot hozzá, egynéhány statisztikával kiegészítve. És igen, ha valaki kérdezné, lesz még olyan, hogy ilyen kihívást vállalok. Talán meg se várom vele az októbert, bár hogy őszinte legyek, azért olyan sok idő addig már nincsen.

Érdekesség például, hogy miközben írtam, egy hónapra elakadtam az írással. Január kiesett, vagyis inkább a december közepétől január végéig tartó időszak. Amikor aktív szakaszban voltam, gyorsan és jól haladtam, ez a passzív időszak viszont csak ott volt: részben egy betegség miatt, részben a programok miatt, amiken részt vettem. Különösen érdekes, hogy kilencvenezer szónál több összejött a végére, ami több, mint hatszázezer karakter… Nem rossz, határozottan nem.