Hogyan írjunk produktívan?

…vagyis hogyan írjunk gyorsan sokat?

Mi a produktivitás?

A produktivitás nagyon röviden és általánosan megfogalmazva azt jelenti, hogy annyit írsz, amennyit szeretnél és amennyire képes vagy. Ez mindenkinél más határt jelent és nem mindegy, hogy valaki munka mellett ír, vagy szabadság alatt. Nem lehet általánosítani, hogy kijelentsem mondjuk, hogy napi kétezer szó számít produktívnak. Van, akinek ennél kevesebb is produktívnak számít, vagy van, akinek csak több: teljesen egyénfüggő. Inkább arról van szó, hogy leülünk-e írni, amikor lehet vagy sem.

Időbeosztás

A produktivitás egyik legfontosabb tényezője az időbeosztás. Mennyi ideje van az embernek egy napon írásra? Mennyi időt szán ebből ténylegesen új szavakra a papíron, képernyőn vagy ahol ír? A legjobb, ha képesek vagyunk tíz-tizenöt perces szegmensekben is írni. Pár száz szó is rengeteget hozzáad a szöveg mennyiségéhez, amin dolgozunk. Ezekben az időszakokban oda kell ülni és ténylegesen írni: nem tervezni, nem gondolkozni az írásról, hanem ténylegesen írni.

Minden egyéb…

Az írással kapcsolatban sokan úgy vélekednek, hogy az is írás, ha a történetükkel foglalkoznak valamilyen értelemben. Ha terveznek, ha rajzolnak hozzá, kutatnak vagy ilyesmi. De sajnos ez nem írás. Lehet, sőt szükséges is ezekkel foglalkozni, időt tölteni. Olyankor foglalkozunk a történettel valóban, de nem írunk. Az írás az, ha új szavakat teszünk egymás után… És mindenki tud írni. Gondoljunk csak az írásbeli esszékre, amiket iskolás korunkban meg kellett fogalmaznunk! Amikor megkapjuk a papírt, és elkezdjük a dolgozatot fogalmazni, már nem kutatunk, nem rajzolunk, nem dallistát állítunk össze; nem a háttérrel foglalkozunk, hanem kifejezetten a feladat teljesítéséhez szükséges szavakat vetjük a papírra. Szeretek így gondolni az írói alkotófolyamatra. Amikor írok, akkor már nem mással foglalkozom, hanem az írással. Minden más azon a folyamaton kívül zajlik le.

Gyakorlás és sebesség

Ha határidőt adunk az adott egység megírására, mondjuk, hogy egy órát írunk, és egy órán keresztül az írással foglalkozunk, akkor lemérhetjük, milyen gyorsan írunk. Érdemes ezt a sebességet átlagban teljesítani. Ha már benne vagyunk a történetben, jönnek gyorsan a szavak. Sokan egy-két ezer szót írnak meg egy óra alatt. Ennél kevesebb is reális, nem egymással versenyzünk, hanem önmagunkat fejlesztjük e téren. De ha sokkal kevesebb, érdemes elgondolkozni azon, mennyire merülünk el az írásban, és foglalkozunk inkább mással: tervezéssel, elmélkedéssel, egyebekkel. Ezt a folyamatot lehet egyébként gyakorolni a pomodoro módszerrel, ha fix időt állítunk be egy ébresztőórán, hogy az alatt csak írunk, mondjuk, húsz percig. Nem kell egyből egy órával kezdeni. Így fejleszthetjük azt, hogy gyorsan írunk-e vagy sem.

De a produktív írás nem csak az írás sebességét jelenti, hanem hogy mennyit írunk; van egy mennyiségi tényezője is a dolognak. Itt dől el, hogy írunk-e annyit, amennyit szeretnénk és amennyire képesek vagyunk, vagy sem. A megszokás nagyon sokat jelent ezen a téren, mennyire szokjuk meg, hogy nem írunk illetve azt, hogy írunk, amikor lehet.

Én például nem érzem magam elég produktívnak, bár sokan irigylik, amennyit írással tudok tölteni. Mint mondtam, ez nem verseny, és nem is dicsekedni akarok, éppen azt írom, hogy volna időm írni, de nem teszem mindig meg. Néha tudni vélem, mi lehet a probléma, néha nem, de dolgozom magamon és lassan mégis haladok…

És ez a fő.