Írói válság

Angolul az „írói blokk” kifejezést használják ugyanerre, és talán az pontosabban leírja, miről is van szó. Mert megesik a legjobbakkal is, hogy időszakosan nem bírnak írni, hiába írtak korábban rendszeresen. Mondhatnám, hogy ez egy tévhit és valójában nem létezik, de mint tapasztaltam, valós jelenségről van szó. Nálam leggyakrabban olyankor alakul ki, amikor elbizonytalanodom magamban és/vagy a tökéletességre kezdek törekedni; mindenkinek tetszeni akarok az írásaimmal, mert ez jelentené számomra, hogy „vagyok valaki”.

Buta gondolat, igaz? Senkinek a szövege nem tetszhet mindenkinek. Másoktól függővé tenni az önértékelést is elég veszélyes dolog. Bőven elég, ha csak önmagunkhoz mérjük a fejlődésünket, ha önmagunkkal versenyzünk csak.

Más okai is lehetnek, persze, egy-egy ilyen időszaknak, amikor az ember nem tud írni, bár szeretne. Nekem Dean Wesley Smith megfogalmazása tetszik a dologgal kapcsolatban: ha nem írunk annyit, amennyit szeretnénk és amennyire képesek vagyunk, írói blokkról, válságról beszélünk.

Válság vs blokk

A két szó között érezhető különbség van. Az egyik azt jelenti, hogy válságba jutott a karrierünk, válságba jutottunk az írással és önmagunkkal kapcsolatban. A másik egyszerűen csak annyit jelent, hogy valami leblokkol minket. Utóbbit könnyebbnek tűnik feloldani, ezért szeretem jobban ezt a szót.

Ám végül is mindkettő egyet eredményez: ülünk az üres papírlap előtt, és nem írunk.

Okok

Lehet, hogy tökéletességre törekszünk, és ez blokkol le minket? Túl sok, túl nagy elvárásunk van? Egy életszakaszi válságban vagyunk, és nincs időnk vagy erőnk foglalkozni a szövegeinkkel? Lehet, hogy csak kimerültek irodalmi tartalékaink, és elég olvasnunk hozzá, feltöltődni, hogy újra írjunk

Rengeteg oka lehet annak, ha az írói válság kialakul. A legjobb ellenszere az írás, a gyakorlás. Csak írni a következő mondatot, ami jön.

Illetve, ha életszakaszi válságban vagyunk, vagy valami olyan dolog zajlik az életünkben, ami mellett nem tudunk írni… Nos, az írás megvár. Nem kell, hogy mindig írjunk. Az ott lesz akkor is, amikor ez az időszak véget ér az életünkben.

Még egy gondolat…

Nem-e csak takarózunk az írói válsággal? Halogatunk, hogy majd jöjjön a tökéletes ötlet. Sokkal jobb, ha folyton írunk, gyakorlunk. Nagyobb eséllyel jön a megfelelő történet a megfelelő időben. Készen kell állnunk rá. A gyakorlás nem megkerülhető…

Én magam is tapasztaltam az utóbbi időben egy kis blokkot. Főleg egészségügyi okai voltak, amikkel foglalkoztam, és jobban vagyok: írok is megint. Te foglalkozol magaddal? Mert néha szakember kell, hogy egy ilyen blokkot fel tudj oldani. Ez nem szégyen, ez azt jelenti, hogy erősebb leszel és szembenézel a problémáiddal. Nem baj, ha nem söpröd a szőnyeg alá, ami bánt. Csak fel a fejjel, és írjunk sokat!