Milyen dolog az írás?

Minden író használ valamilyen analógiát arra, hogy mit jelent számára az írás, arra, hogy miért fontos és mit jelent neki. Nagyon sokszor ez az analógia hasonló más írókéhoz. Hallottad már a szereplőidet beszélni? Volt már olyan, hogy önálló életre keltek? Hogy elkapott az áramlat, és neked csak le kellett írnod, amit a karakteren keresztül tapasztaltál? Ilyen a tervezés nélküli írás, de még ha van vázlat, akkor is megesik, hogy a szereplők felülírják, amit az író eltervezett. Dean Koontz mondta egyszer, hogy a kiadójának írt szinopszist a következő regényéhez. Aztán ezt a szinopszist félretette, és megírt egy regényt, aminek semmi köze nem volt a tervhez; a legjobb ötletek írás közben jönnek, és kár korlátozni az író szabadságát. Azzal, hogy ragaszkodunk a vázlathoz, csak kevesebb lesz a történet.

Másoknak az írás játék. Vagy, mint Murakaminál, lemerülés a tudattalan világába. Mit hozunk a felszínre onnan? Milyen kincset találunk a mélyben? De ugyancsak Murakaminál az írás olyan is, mint a futás. A regény maraton, a novella sprint. Olyan, mint a sport: gyakorolni kell, edzeni, fejlődni. Mint a rendes izmoknál, az írásban is vannak izmok, amiket meg kell dolgoztatni.

Ez olyan, mintha a múzsát, az ihletet táplálnánk. Növesztjük, hízlaljuk és jól bánunk vele, hogy amikor eljön a pillanat, amikor készen kell állnia, akkor gond nélkül a rendelkezésünkre álljon.

Vizsga

Számomra az írás olyan, mint egy vizsga. Aki valaha írt valamilyen dolgozatot, tud írni. Akkor is felkészült az anyagból, a nyelvi készségei segítségével pedig kifejezte a válaszát a kérdésekre, amiket aztán lehetett pontozni, osztályozni. Ilyenkor számot adunk a tudásunkról, arról, mennyit gyakoroltunk, hol tartunk, mennyit tudunk…

Azért élek ezzel az analógiával, mert amikor írok, akkor számot adok magamról és az életemről. És ez komoly dolog. Ugyanakkor a vizsga azt vizsgálja, mennyire tudok játszani, mennyire tudom átadni magam az áramlatnak, mennyire tudok benne élni a történetben. Ebből következik, hogy szeretek vizsgázni. Minden alkalommal, amikor leülök, hogy kiderüljön, mit tudok, egy kicsit kijjebb tolom a határaimat. És ez jó dolog.

Ugyanakkor a számadás egy másik szinten is működik. Nem titok, hogy vallásos vagyok. A számadás tehát ezen a ponton is egy fontos fogalom, és ezt minden alkalommal, amikor írok, előveszem. Nem élhetek íróként fél életet.

Ray Bradbury Zen in the art of writing könyvében írja, hogy az írás mindig szenvedélyes dolog volt a számára. Mindig valami erős érzelmet akart kifejezni vele. Valami olyasmit, amit érzés szinten fontosnak tartott.

Nekem még tanulnom kell, hogy elérjem ezt a szintet. Gyakorolnom, fejlődnöm és újra és újra vizsgáznom.

Az út a fontos, nem az eredmény

Az eredmény sosem lehet tökéletes. A vizsga során nem az a lényeg, mit hozok létre, sokkal inkább az, hogy mennyire tudok az úton maradni. Ezt vizsgálom minden alkalommal, amikor leülök írni. Az eredmény egy dolog, de az írás folyamatának sosincs vége. Mindig lehet jobbat írni. Csak az úton kell maradni, ennyi az egész. Ilyen könnyű, és ilyen nehéz.

Olyan ez, mint egy életforma. Egy gondolkodásmód. És ezért van sok aspiráns író, de kevesebb profi. Mindenki tud írni, nem was ist das, de a ringben maradni – ahogy egyszer Murakami fogalmazott – már nehezebb. Tovább írni. Folytatni. És sosem feladni.

És érdekes, mennyire más, amikor a cél eltolódik egy másik irányba. Mennyire bénító és görcsös, amikor valami „jót” akarunk létrehozni, és sose tudjuk megtenni. Amikor arra gondolunk, mennyien veszik majd a könyvünket, és mennyien szeretnek majd minket. Ez mind nem fontos. Az írás a lényeg, önmaga jutalma.

És persze, jönni fog a pénz is, de sosem egy könyv miatt leszünk gazdagok. Hacsak nem vagyunk J. K. Rowling. Vagy Stephen King – bár ő is sok regényt írt, sokszor a név adja el a történetét. Legyünk inkább Brandon Sanderson, Nemere István, írjunk sokat és tanuljunk a hibáinkból.

Megjelent!

És megjelent végre a 31 nap, 31 borító, 31 novella című regényem, e-könyvben, magyarul, az e-könyveket is árusító retailereknél, mint a dibook.hu vagy a google play áruház. Remélem, lesz, akinek tetszeni fog, annak az írása közben éreztem magam utoljára úgy nyeregben, hogy azt élveztem is!