Mesterséges intelligencia

Mostanában úton útfélen mesterséges intelligenciával készült képekkel, marketinggel, szövegekkel lehet találkozni, és elkerülhetetlen, hogy állást foglaljunk a technika eme vívmányával kapcsolatban. Bevallom, nem vagyok éppen szakértő a témában, mivel én – régimódi módon – egyáltalán nem használom a mesterséges intelligenciát. Elhiszem, hogy sokaknak könnyebbséget jelenthet a munkájuk során, hogy sok kérdést a technika gyorsabban meg tud oldani, mint az ember, és a gyógyászatban, a kutatásban talán elévülhetetlen érdemei is vannak az irányított fejlesztésének, de a művészetben, az irodalomban, a képalkotásban vagy ezek marketingjében szerintem nincs semmi keresnivalója.
Mondhatni, azt várom a robotoktól és a mesterséges intelligenciától, hogy a munkámat váltsa le, ne a hobbimat. Persze, ez is csapda: ha nem lesz senkinek munkája, miből tartjuk fenn a robotokat, a társadalmat, meg mindazt, amit az emberiség eddig elért…?

Viszont, szerintem senkit nem tesz íróvá, ha sokat promptolva létrehozat egy szöveget, filmrendezővé, ha eljátszik egy M.I.-n alapuló videószerkesztő programmal, sem művésszé, ha képeket generáltat. A jogi szabályozást nem is hozom fel, hogy a gép által generált termék nem védhető szerzői joggal. Logikus, hiszen az M.I. a tréningjeihez más művészek műveit tanulmányozták, azokból hoznak létre valami „újat”.

Tették mindezt engedély nélkül.

Keresés

Azt hallottam, de még nem próbáltam ki, hogy a kereséshez viszont nagy segítség lehet az M.I.. Ha valamit kutatni kell, előszűrheti a releváns találatokat, meggyorsítva és könnyítve ezzel a munkánkat.

Persze, vannak ez ellen is érvek: hogy az M.I. egyelőre nem mondja meg, ha nem talál valamit, hanem létrehoz valami sületlenséget, amire aztán lehet hivatkozni mások további kereséseinél. Ezt mondják úgy, hogy „teleszemeteli” az M.I. a netet. Ez a szemetelés nemcsak a keresésekben történik meg, hanem a legális Stock fotó oldalakon is… Minden képért, amiért fizetett valaki, hogy a jogos tulajdonosától megvegye, jut ezer mesterséges intelligenciával generált kép. És ez nagyon, nagyon rossz irány.

Gyorsaság

Az emberek főleg a kényelem miatt használják a mesterséges intelligenciát, úgy veszem észre. Egyrészt olyan tartalmakat generálnak, amik létrehozására nem lennének képesek, és amik létrehozására továbbra sem képesek, de legalább elmondhatják, hogy „csináltak valamit”. Ez nem több játéknál. Olyan játéknál, amivel hazudsz magadnak is. Az, hogy az interneten nem a valódi arcunkat mutatjuk, a facebook térnyerése óta tanulmányok által igazolt állítás. Ugyanez van a generatív M.I.-vel; nem a valódi képességeinket mutatjuk meg vele.
Sokan kifogásolják, hogy a művészek megfizetése drága. Ezért inkább M.I.-t használnak akár financiális célokra. Mert az olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb…

A másik része éppen ez, a keresések sebessége, a kutatás rendkívüli módon felgyorsult pillanatai. Vagy akár egy marketingterv elkészítése is megvan pillanatok alatt. Ám, felmerül bennem a kérdés, valóban szükségünk van MINDEN területen ekkora sebességre? Nem élünk így is elég gyorsan már? Arról nem is beszélve, hogy a lassabb, alternatív módszerek, amikhez használnunk kell a saját tudásunkat, agyunkat, maradandóbb változást idéznek elő bennünk, mint az ilyen „junk foodra” emlékeztető tartalom… Megkeressük, ctrl+c, ctrl+v, és megvan a szakdolgozat… Nem hiszem, hogy ebből bármit is tanultunk.

Természeti terhelés

És az ára, mert mindennek ára van, sajnos a technológia ára túl nagy. Azt beszélik, a generatív M.I. ezért be is fog dőlni. Rengeteg telephelyre van szükség, rengeteg vízre, rengeteg energiára… És ez drágább, mint amennyit az emberek be tudnak fizetni.

Ezek csak laikus szemmel leírt gondolatok, az, hogy miért nem használok M.I.-t sosem. Egyelőre nem látom létfontosságúnak ahhoz, amit csinálok. Eljöhet persze majd egy olyan pillanat, amikor a dolog hasznossá válhat, élhetővé teszi a világot, de… Még nem tartunk ott.